Történetek a "Déli Kékről": 10 csoda a Dél-Dunántúli Kéken

Amennyiben erőt véve magunkon engedelmeskedünk az izgalmas kalandokra csábító Dél-Dunántúl Kéktúra hívószavának, egyvalamiben biztosak lehetünk, mégpedig, hogy megannyi varázslatos helyet bejárva, szebbnél-szebb vidékekre kalauzol minket a tekergőző kék szerpentin végtelene. Jártunkban-keltünkben vendégszerető kis falvak, lélegzetelállító természeti képződmények és vaddal teli, csodálatos erdők szegélyezik utunkat. Szó se róla az egymást érő, színes látnivalók forgatagában nehéz dolga van annak, aki szeretné megnevezni a 10 legmagávalragadóbb élményt, amelyet a Dél-Dunántúli portyázások nyújthatnak a természetjárók számára. Egy hevenyészet kísérletet téve azonban én megpróbáltam még is csak összeállítani egy (igencsak szubjektív) Top10-es listát, íme:

Figyelem: a lista egyenlőre nem teljes, tartalmául csak az ez idáig bejárt szakaszok szolgálnak!

01. - A csodálatos Óbányai-völgy (Kisújbányától Óbányáig)

02. - Szennai Skanzen

03. - Grábóc - Szerb ortodox kolostor és templom

04. - Jakab-hegy (Zsongor-kő és a Pálosok)

05. - Abaligeti-barlang

06. - Szekszárd belváros

07. - Homokkomáromi Kisboldogasszony templom és kolostor

08. - Kistolmács

09. - Mesztegnyői-kisvasút

10. - Zselici Csillagoségbolt-park

01. - A csodálatos Óbányai-völgy (Kisújbányától Óbányáig)

Leírás:

Talán némi részrehajlással is fűszerezve (lévén mecseki kötődésem), de nálam a Dél-Dunántúli Kéktúra legmagávalragadóbb látványosságáért folyó verseny toronymagas győztese a Kisújbányát Óbányával összekötő mesebeli Óbányai-völgy. E vidék a Kelet-Mecsek igazi ékköve, mely természeti adottságait, illetve könnyű megközelíthetőségét tekintve is a helyi természetjárók igazi paradicsoma.

A mintegy 3 kilométeren húzódó varázslatos völgyvonulattal való ismerkedésünknek kiindulópontjául talán mi sem alkalmasabb, mint a völgybejárat nyugati kapuját őrző Kisújbánya idilli települése. Pontosabban, még mielőtt időutazásunkat megkezdve betennénk bakancsunkat a 250 éves múltra visszatekintő sváb falucska autentikus parasztházai közé, érdemes rövid kitekintést tennünk a település küszöbe fölé görnyedő Cigány-hegy (524 m) büszke csúcsára. A kék jelzéstől csupán 2-300 méteres kitérőt jelent (sárga sáv – zöld háromszög kettősén), de a hegycsúcson nyújtózkodó kilátó garantáltan lélegzetelállító panorámával fogadja a kalandvágyó turistákat, hiszen míg dél felé tekintve a Zengő és a Hármas-hegy marcona kettőse, addig nyugaton a Vár-völgy rejtélyes vonulata vonzza magához egyből a tekintetünket.

Megkezdvén mélyrehatóbb ismerkedésünket Kisújbányával, a kék jelzésen elsőként a „Klumpás Konyha” szívet melengető fogadója siet köszöntésünkre nem messze a falu határát jelző táblától, melynek vendégmarasztaló falai közé betérve a megfáradt túrázók bizton számíthatnak a szívélyes vendéglátók isteni házi rétesre, mely kihagyhatatlan kulináris kalandozás kisújbányai látogatásunk során. A fogadó kertjében ágaskodó öreg diófa alatt üldögélve egyéb iránt zavartalan rálátás nyílik következő turistacsalogató látványosságra, mégpedig a szemközti dombtetőn magányoskodó Szent Márton kápolnára. Az 1794-ben épült szent hely szürkés-fehér falaihoz a falu központján át vezet utunk, ahonnan széles falépcsők vezetnek fel annak bejáratához. Szintén a falu központjában bújik meg a Kéktúrás igazolóhelyként is funkciónáló Kisújbányai-kulcsosház, melynek málladozó falai sajnos szebb napokat is megéltek már.

A 18. század végén még üvegfúvóiról nevezetessé vált apró kis település esetében mára már állandó lakosságról nem igazán beszélhetünk. Ahogy a Kisújbányát keresztülszelő keskeny murvás földúton elsuhanunk a szellősen sorakozó, ámde szépen karbantartott, takaros épületek előtt, jobbára csak üdülők, hétvégi házak és kulcsosházak köszönnek vissza ránk.

A település közepén botlunk bele a Béke-forrás nyugodtan csordogáló kifolyójába, melynek felszínre bukkanó vize sekély és tiszta vizű patakot táplál, ami nemegyszer keresztezi Kisújbánya „főutcáját”, míg végül bele nem torkollik az Óbányai-völgybe. Ezzel meg is érkeztünk a meredek hegyoldalak közé szorult festői völgyvonulathoz, mely számos kincset tartogat a túrázók számára. A völgy aljában húzódó vadregényes ösvényét járva először a Bodzás-forrás hűsítő vízzel váró, csobogó kútja szegélyezi utunkat, amely mellett egy apró tisztás és vele együtt egy esőbeálló biztosít ideális helyet a pihenni vágyók számára.

Nem sokkal arrébb a völgy fő nevezetességeként számon tartott Ferde-vízesés ejteti rabul kíváncsi tekintetünket, melynek különleges formája (és ezzel együtt neve is) a félrebillent mészkőrétegek lépcsős szerkezetéből adódik. Az esős időszakban hangosan robajló Ferde-vízeséstől csupán karnyújtásnyi távolságra található a völgy másik pazar természeti jelensége, mégpedig a Csepegő-szikla élményszámba menő vízesése.

Ahogy minél mélyebbre hatolunk eme csodálatos természeti jelenségek között sétálva, úgy válik egyre hangosabbá az ösvényünket kísérő kis patak is, melynek hömpölygő vízfolyását lépten-nyomon tarajos kősziklák szabdalják fel, megannyi apró vízesését és zúgót varázsolva a folyton változó patakmederbe. Végül Óbánya határába érkezvén némileg megzabolázva már a gyönyörűen tiszta Pisztrángos-tavakba torkollik a sekély vízfolyam, melyben nevéhez méltóan pisztrángok tanyáznak. Az alpesi tengerszemeket megidéző tavak biztosítják a közeli „Falánk Pisztráng” büfé számára az autentikus csemegét, hiszen étlapjukon kiemelt helyet foglal el a helyi pisztráng.

Ahogy a gasztronómiai kitekintőt követően tovább folytatjuk utunkat az Öreg-patak gyorsfolyású hegyi patakja mentén kék jelzésünk egyenesen Óbánya szívébe kalauzol minket. A túlnyomórészt svábok lakta település - melyet gyakran „magyar Svájc” néven is emlegetnek - a mai napig magán hordozza a német földről származó építészeti jellegzetességeket, ugyanis egymást érik errefelé a gyönyörű szép, faragott oszlopokkal díszelgő tornácos parasztházak, melyek közül nem egy bérelhető turistaházként várja a festői környezet békéjére vágyó látogatókat.

A romantikus fekvésű Óbánya egyéb iránt közkedvelt célpontja a környékbeli kirándulásoknak, bakancsos- és teljesítménytúráknak, melyek előszeretettel térnek be hosszanti főutca békés vonulatai közé, hogy az ikonikus helyi kocsmában (egyben Kéktúra igazolópont) kicsit rápihenhessenek a hosszú út fáradalmaira.

A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Zobákpuszta - Bátaapáti

02. - Szennai Skanzen

Leírás:

A Dél-Dunántúli Kéktúra zselici szakaszának legmeghatározóbb élménye számunkra kétség kívül Szenna csodálatos településéhez köthető. Ez a Kaposvártól mindössze 8 km-re, délnyugati irányban elterülő kedves kis falu a Deregélyi-patak festőien szép völgyében bújik meg, igazi béke szigeteként ékelődve a lomha zselici dombok közé. Elvonulva a közeli nagyváros zajos világától sok apró csodára lelhetnek itt a természetjárás és a könnyed kirándulások szerelmesei.

A népszerű túraútvonalakat vendégül látó idilli település határain belül találkozik egymással többek közt a Dél-Dunántúli Kéktúra és zöld sáv jelzése, valamint erre kanyarog a Zselicben honos lágyszárú növényfajokat megörökítő "Vadvirág Út" is. A látványos, tölgyfából faragott szoborcsoport Kaposvárról indul, majd Kaposszerdahelyen, Szennán, Patcán és Zselickisfaludon keresztül a Zselici Tájvédelmi Körzetbe vezet. Szennán összesen 3 szobor található meg a 12 darabos sorozatból, melyek Horváth-Béres János faszobrász keze munkáját dicsérik.

A két méteres műalkotások valóban látványos elemei a falu rendezett utcáinak, de azért kétség nem férhet hozzá, hogy Szenna igazi ékköve a település központjában helyet foglaló Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény. A lélegzetelállítóan szép környezetben életre hívott Skanzen 1978-ban nyitottam meg kapuit a nagyérdemű közönség előtt és, azóta is Somogy-megye legszebb néprajzi emlékeinek gyűjteményével, több mint 1,5 hektáron várja nosztalgikus múltidézésre vágyó vendégeit.

A gyűjtemény részét alkotó talpas-favázas lakóházak, a hozzátartozó gazdasági építmények és hagyományőrző berendezések a környező tanyavilág időkapszulába zárt emlékeit őrizve sorakoznak egymás mellett a Skanzen kicsiny falujában. Találhatunk itt Rinyakovácsiból, Kisbajomról, Csökölyről, Nagykorpádról, de még Somogyszobról is átszállított parasztházat.

A parasztházak felett őrködve, a Skanzen közepén magasodnak az 1785-ben épült református templom fehéren ragyogó falai, melyek között a mai napig részt vehetünk istentiszteleten. A műemlékké nyilvánított templom belseje egyszerűen maga a csoda! A festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban készült, Nagyváthy János asztalosmester nyomán. A festett karzatok, a padok mellvédei, a mennyezeti kazetták a reneszánsz óta fennmaradt szépmíves mesterség csodás, főként tulipános motívumait őrzik. A templom mellett megbújva ugyancsak barokk stílusjegyeket figyelhetünk meg a XIX sz. elején épült egykori református lelkészlakon, mely szintén műemlék épület.

A fent felsoroltakon kívül a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény kollekcióját gazdagítja továbbá a 2000-ben épült az a hatalmas gépszín, ahol az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek választékos összeállítását vehetik szemügyre a látogatók.

További információ és elérhetőségek:

Szennai Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum

7477 Szenna, Rákóczi utca 2.

Telefon: 06 82/584-013

E-mail: szenna@sznm.hu

Honalp: www.skanzen.hu és www.skanzen.hu/hu/a-skanzen/intezmenyeink/szennai-skanzen

A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Kaposmérő - Simonfa

03. - Grábóc - Szerb ortodox kolostor és templom

Leírás:

Tolna megyei Kéktúrás kalandozásainknak igen érdekes és üde színfoltja volt, mikor Grábóc kicsiny településére érkezvén látogatást tettünk az országos viszonylatban is kuriózumnak számító grábóci szerb ortodox kolostor és templom (szerbül: Manastir Grabovac) ódon falai között. A több, mint 400 éves emlékeket őrző épületegyüttes Magyarország egyetlen, jelenleg is működő szerb kolostora.

Közvetlenül a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala mentén fellelhető szent hely az év túlnyomó részében nyitott kapukkal várja a környéken portyázó természetjárókat, így, ha tehetjük semmi esetre se mulasszuk el, hogy egy múltidéző séta erejéig kicsit tüzetesebben is megismerkedjünk Grábóc büszkeségével. Amennyiben beadjuk derekunkat és átkelünk a sárga-fehér színben pompázó falak lábánál görnyedező kis kőhídon, és elsuhanunk a hangosan robajló forrásház kis házikója előtt, akkor a kolostor belső udvarába toppanva szinte rögtön megérint minket a történelem.

1585-t írunk, amikor is öt szerb szerzetes útra kelt a dalmáciai Dragovity kolostorból, hogy eljuttassa az igét a török elől a Dél-Dunántúlra települt szerb családoknak, valamint ezzel egy időben megalapítsák kolostorukat Gárbócon. Itt, a világtól elvonult kis falu, lankás domboktól ölelt völgyében 1587-ben építették meg első templomukat kőből és agyagból, melyet az idők folyamán többször is feldúltak. A lerombolt templom mellett 1736-ban új templom építésébe kezdtek, melyhez a közeli Mórágyról származó gránitot és helyben égetett téglát használtak fel. Az építkezéssel végül 1741-re készültek el, de egyelőre torony nélkül. A templomhoz tartozó torony végül csak 1761-ban épült meg, mellyel kezdet alakot ölteni a ma is ismert épületforma.

A templom belseje pazar látványosságot rejt magában, ami kétség kívül a kolostor legfőbb ékessége. Nem másról van szó, mint a 18. században készült ikonosztázról, mely az ortodox egyházművészet párját ritkító műalkotása.

Közvetlenül a templom mellett magasodó kétszintes kolostorépület 1787-ben épült meg, majd 1895-ben átesett egy kisebb átépítésen, amikor elrejtették az eredetileg nyitott oldalfolyosókat.

A modernkori történelem sajnos nem bánt kesztyűs kézzel kolostorral, ugyanis az 1960-as évektől egészen 1994-ig szociális otthon működött a főépületben, mely komoly sebeket hagyott hátra a szent falak között. A hányattatott sorsú templom és kolostorépület az 1980-as évek elejére olyannyira lepusztult, hogy életveszélyessé vált, így elkerülhetetlen volt a beavatkozás. Szerencsére 1981-87 között zajló kitartó és megfeszített munkát követően sikerült teljesen renoválni az épületegyüttest, míg végül 1994-ben a kolostor összes épülete visszakerült méltó helyére, azaz a magyarországi szerb ortodox egyház birtokába. A kolostor falain belül 1977-óta már nem képeznek szerzeteseket, de ha szerencsénk van, akkor még ma is találkozhatunk a templom udvarán a kisé idős, de még tevékeny apácákkal.

Elérhetőség:

7162 Grábóc, Zrínyi u. 49.

Tel.: +36 74 409 223

A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Bátaapáti - Szekszárd