Amennyiben erőt véve magunkon engedelmeskedünk az izgalmas kalandokra csábító Dél-Dunántúl Kéktúra hívószavának, egyvalamiben biztosak lehetünk, mégpedig, hogy megannyi varázslatos helyet bejárva, szebbnél-szebb vidékekre kalauzol minket a tekergőző kék szerpentin végtelene. Jártunkban-keltünkben vendégszerető kis falvak, lélegzetelállító természeti képződmények és vaddal teli, csodálatos erdők szegélyezik utunkat. Szó se róla az egymást érő, színes látnivalók forgatagában nehéz dolga van annak, aki szeretné megnevezni a 10 legmagávalragadóbb élményt, amelyet a Dél-Dunántúli portyázások nyújthatnak a természetjárók számára. Egy hevenyészet kísérletet téve azonban én megpróbáltam még is csak összeállítani egy (igencsak szubjektív) Top10-es listát, íme:
Figyelem: a lista egyenlőre nem teljes, tartalmául csak az ez idáig bejárt szakaszok szolgálnak!
01. - A csodálatos Óbányai-völgy (Kisújbányától Óbányáig)
02. - Szennai Skanzen
03. - Grábóc - Szerb ortodox kolostor és templom
04. - Jakab-hegy (Zsongor-kő és a Pálosok)
05. - Abaligeti-barlang
06. - Szekszárd belváros
07. - Homokkomáromi Kisboldogasszony templom és kolostor
08. - Kistolmács
09. - Mesztegnyői-kisvasút
10. - Zselici Csillagoségbolt-park
01. - A csodálatos Óbányai-völgy (Kisújbányától Óbányáig)
Talán némi részrehajlással is
fűszerezve (lévén mecseki kötődésem), de nálam a Dél-Dunántúli Kéktúra
legmagávalragadóbb látványosságáért folyó verseny toronymagas győztese a
Kisújbányát Óbányával összekötő mesebeli Óbányai-völgy. E vidék a Kelet-Mecsek
igazi ékköve, mely természeti adottságait, illetve könnyű megközelíthetőségét
tekintve is a helyi természetjárók igazi paradicsoma.
A mintegy 3 kilométeren húzódó
varázslatos völgyvonulattal való ismerkedésünknek kiindulópontjául talán mi sem
alkalmasabb, mint a völgybejárat nyugati kapuját őrző Kisújbánya idilli
települése. Pontosabban, még mielőtt időutazásunkat megkezdve betennénk
bakancsunkat a 250 éves múltra visszatekintő sváb falucska autentikus
parasztházai közé, érdemes rövid kitekintést tennünk a település küszöbe fölé
görnyedő Cigány-hegy (524 m )
büszke csúcsára. A kék jelzéstől csupán 2-300 méteres kitérőt jelent (sárga sáv
– zöld háromszög kettősén), de a hegycsúcson nyújtózkodó kilátó garantáltan
lélegzetelállító panorámával fogadja a kalandvágyó turistákat, hiszen míg dél
felé tekintve a Zengő és a Hármas-hegy marcona kettőse, addig nyugaton a
Vár-völgy rejtélyes vonulata vonzza magához egyből a tekintetünket.
Megkezdvén mélyrehatóbb
ismerkedésünket Kisújbányával, a kék jelzésen elsőként a „Klumpás Konyha”
szívet melengető fogadója siet köszöntésünkre nem messze a falu határát jelző
táblától, melynek vendégmarasztaló falai közé betérve a megfáradt túrázók
bizton számíthatnak a szívélyes vendéglátók isteni házi rétesre, mely
kihagyhatatlan kulináris kalandozás kisújbányai látogatásunk során. A fogadó
kertjében ágaskodó öreg diófa alatt üldögélve egyéb iránt zavartalan rálátás
nyílik következő turistacsalogató látványosságra, mégpedig a szemközti
dombtetőn magányoskodó Szent Márton kápolnára. Az 1794-ben épült szent hely
szürkés-fehér falaihoz a falu központján át vezet utunk, ahonnan széles
falépcsők vezetnek fel annak bejáratához. Szintén a falu központjában bújik meg
a Kéktúrás igazolóhelyként is funkciónáló Kisújbányai-kulcsosház, melynek málladozó
falai sajnos szebb napokat is megéltek már.
A 18. század végén még üvegfúvóiról
nevezetessé vált apró kis település esetében mára már állandó lakosságról nem
igazán beszélhetünk. Ahogy a Kisújbányát keresztülszelő keskeny murvás földúton
elsuhanunk a szellősen sorakozó, ámde szépen karbantartott, takaros épületek
előtt, jobbára csak üdülők, hétvégi házak és kulcsosházak köszönnek vissza
ránk.
A település közepén botlunk bele
a Béke-forrás nyugodtan csordogáló kifolyójába, melynek felszínre bukkanó vize
sekély és tiszta vizű patakot táplál, ami nemegyszer keresztezi Kisújbánya
„főutcáját”, míg végül bele nem torkollik az Óbányai-völgybe. Ezzel meg is
érkeztünk a meredek hegyoldalak közé szorult festői völgyvonulathoz, mely
számos kincset tartogat a túrázók számára. A völgy aljában húzódó vadregényes
ösvényét járva először a Bodzás-forrás hűsítő vízzel váró, csobogó kútja
szegélyezi utunkat, amely mellett egy apró tisztás és vele együtt egy esőbeálló
biztosít ideális helyet a pihenni vágyók számára.
Nem sokkal arrébb a völgy fő
nevezetességeként számon tartott Ferde-vízesés ejteti rabul kíváncsi
tekintetünket, melynek különleges formája (és ezzel együtt neve is) a
félrebillent mészkőrétegek lépcsős szerkezetéből adódik. Az esős időszakban
hangosan robajló Ferde-vízeséstől csupán karnyújtásnyi távolságra található a
völgy másik pazar természeti jelensége, mégpedig a Csepegő-szikla élményszámba
menő vízesése.
Ahogy minél mélyebbre hatolunk
eme csodálatos természeti jelenségek között sétálva, úgy válik egyre hangosabbá
az ösvényünket kísérő kis patak is, melynek hömpölygő vízfolyását lépten-nyomon
tarajos kősziklák szabdalják fel, megannyi apró vízesését és zúgót varázsolva a
folyton változó patakmederbe. Végül Óbánya határába érkezvén némileg megzabolázva
már a gyönyörűen tiszta Pisztrángos-tavakba torkollik a sekély vízfolyam,
melyben nevéhez méltóan pisztrángok tanyáznak. Az alpesi tengerszemeket
megidéző tavak biztosítják a közeli „Falánk Pisztráng” büfé számára az
autentikus csemegét, hiszen étlapjukon kiemelt helyet foglal el a helyi
pisztráng.
Ahogy a gasztronómiai kitekintőt
követően tovább folytatjuk utunkat az Öreg-patak gyorsfolyású hegyi patakja
mentén kék jelzésünk egyenesen Óbánya szívébe kalauzol minket. A túlnyomórészt
svábok lakta település - melyet gyakran „magyar Svájc” néven is emlegetnek - a
mai napig magán hordozza a német földről származó építészeti
jellegzetességeket, ugyanis egymást érik errefelé a gyönyörű szép, faragott
oszlopokkal díszelgő tornácos parasztházak, melyek közül nem egy bérelhető
turistaházként várja a festői környezet békéjére vágyó látogatókat.
A romantikus fekvésű Óbánya egyéb
iránt közkedvelt célpontja a környékbeli kirándulásoknak, bakancsos- és
teljesítménytúráknak, melyek előszeretettel térnek be hosszanti főutca békés
vonulatai közé, hogy az ikonikus helyi kocsmában (egyben Kéktúra igazolópont) kicsit
rápihenhessenek a hosszú út fáradalmaira.
A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Zobákpuszta - Bátaapáti
A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Zobákpuszta - Bátaapáti
02. - Szennai Skanzen
Leírás:
További információ és elérhetőségek:
A Dél-Dunántúli Kéktúra zselici szakaszának
legmeghatározóbb élménye számunkra kétség kívül Szenna csodálatos településéhez
köthető. Ez a Kaposvártól mindössze 8 km-re, délnyugati irányban elterülő
kedves kis falu a Deregélyi-patak festőien szép völgyében bújik meg, igazi béke
szigeteként ékelődve a lomha zselici dombok közé. Elvonulva a közeli nagyváros
zajos világától sok apró csodára lelhetnek itt a természetjárás és a könnyed
kirándulások szerelmesei.
A népszerű túraútvonalakat vendégül látó idilli település
határain belül találkozik egymással többek közt a Dél-Dunántúli Kéktúra és zöld
sáv jelzése, valamint erre kanyarog a Zselicben honos lágyszárú növényfajokat
megörökítő "Vadvirág Út" is.
A látványos, tölgyfából faragott szoborcsoport Kaposvárról indul, majd
Kaposszerdahelyen, Szennán, Patcán és Zselickisfaludon keresztül a Zselici
Tájvédelmi Körzetbe vezet. Szennán összesen 3 szobor található meg a 12 darabos
sorozatból, melyek Horváth-Béres János faszobrász keze munkáját dicsérik.
A két méteres műalkotások valóban látványos elemei
a falu rendezett utcáinak, de azért kétség nem férhet hozzá, hogy Szenna igazi
ékköve a település központjában helyet foglaló Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény.
A lélegzetelállítóan szép környezetben életre hívott Skanzen 1978-ban nyitottam
meg kapuit a nagyérdemű közönség előtt és, azóta is Somogy-megye legszebb
néprajzi emlékeinek gyűjteményével, több mint 1,5 hektáron várja nosztalgikus
múltidézésre vágyó vendégeit.
A gyűjtemény részét alkotó talpas-favázas lakóházak,
a hozzátartozó gazdasági építmények és hagyományőrző berendezések a környező
tanyavilág időkapszulába zárt emlékeit őrizve sorakoznak egymás mellett a Skanzen
kicsiny falujában. Találhatunk itt Rinyakovácsiból, Kisbajomról, Csökölyről,
Nagykorpádról, de még Somogyszobról is átszállított parasztházat.
A parasztházak felett őrködve, a Skanzen közepén magasodnak
az 1785-ben épült református templom fehéren ragyogó falai, melyek között a mai
napig részt vehetünk istentiszteleten. A műemlékké nyilvánított templom belseje
egyszerűen maga a csoda! A festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban
készült, Nagyváthy János asztalosmester nyomán. A festett karzatok, a padok
mellvédei, a mennyezeti kazetták a reneszánsz óta fennmaradt szépmíves mesterség
csodás, főként tulipános motívumait őrzik. A templom mellett megbújva ugyancsak
barokk stílusjegyeket figyelhetünk meg a XIX sz. elején épült egykori
református lelkészlakon, mely szintén műemlék épület.
A fent felsoroltakon kívül a Szabadtéri Néprajzi
Gyűjtemény kollekcióját gazdagítja továbbá a 2000-ben épült az a hatalmas
gépszín, ahol az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek választékos
összeállítását vehetik szemügyre a látogatók.
Szennai Skanzen - Szabadtéri
Néprajzi Múzeum
7477 Szenna, Rákóczi utca 2.
Telefon: 06 82/584-013
E-mail: szenna@sznm.hu
Honalp: www.skanzen.hu és www.skanzen.hu/hu/a-skanzen/intezmenyeink/szennai-skanzen
A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Kaposmérő - Simonfa
03. - Grábóc - Szerb ortodox kolostor és templom
Leírás:
Tolna megyei Kéktúrás
kalandozásainknak igen érdekes és üde színfoltja volt, mikor Grábóc kicsiny
településére érkezvén látogatást tettünk az országos viszonylatban is kuriózumnak
számító grábóci szerb ortodox kolostor
és templom (szerbül: Manastir Grabovac) ódon falai között. A több, mint 400 éves
emlékeket őrző épületegyüttes Magyarország egyetlen, jelenleg is működő
szerb kolostora.
Közvetlenül a Dél-Dunántúli
Kéktúra útvonala mentén fellelhető szent hely az év túlnyomó részében nyitott
kapukkal várja a környéken portyázó természetjárókat, így, ha tehetjük semmi
esetre se mulasszuk el, hogy egy múltidéző séta erejéig kicsit tüzetesebben is
megismerkedjünk Grábóc büszkeségével. Amennyiben beadjuk derekunkat és átkelünk
a sárga-fehér színben pompázó falak lábánál görnyedező kis kőhídon, és
elsuhanunk a hangosan robajló forrásház kis házikója előtt, akkor a kolostor
belső udvarába toppanva szinte rögtön megérint minket a történelem.
1585-t írunk, amikor is öt szerb
szerzetes útra kelt a dalmáciai Dragovity kolostorból, hogy eljuttassa az igét
a török elől a Dél-Dunántúlra települt szerb családoknak, valamint ezzel egy
időben megalapítsák kolostorukat Gárbócon. Itt, a világtól elvonult kis falu, lankás
domboktól ölelt völgyében 1587-ben építették meg első templomukat kőből és agyagból,
melyet az idők folyamán többször is feldúltak. A lerombolt templom mellett
1736-ban új templom építésébe kezdtek, melyhez a közeli Mórágyról származó
gránitot és helyben égetett téglát használtak fel. Az építkezéssel végül
1741-re készültek el, de egyelőre torony nélkül. A templomhoz tartozó torony
végül csak 1761-ban épült meg, mellyel kezdet alakot ölteni a ma is ismert
épületforma.
A templom belseje pazar
látványosságot rejt magában, ami kétség kívül a kolostor legfőbb ékessége. Nem
másról van szó, mint a 18. században készült ikonosztázról, mely az ortodox
egyházművészet párját ritkító műalkotása.
Közvetlenül a templom mellett magasodó kétszintes
kolostorépület 1787-ben épült meg, majd 1895-ben átesett egy kisebb átépítésen,
amikor elrejtették az eredetileg nyitott oldalfolyosókat.
A modernkori történelem sajnos nem bánt kesztyűs
kézzel kolostorral, ugyanis az 1960-as évektől egészen 1994-ig szociális otthon
működött a főépületben, mely komoly sebeket hagyott hátra a szent falak között.
A hányattatott sorsú templom és kolostorépület az 1980-as évek elejére
olyannyira lepusztult, hogy életveszélyessé vált, így elkerülhetetlen volt a
beavatkozás. Szerencsére 1981-87 között zajló kitartó és megfeszített munkát
követően sikerült teljesen renoválni az épületegyüttest, míg végül 1994-ben a
kolostor összes épülete visszakerült méltó helyére, azaz a magyarországi szerb ortodox egyház birtokába. A kolostor falain belül 1977-óta már nem képeznek
szerzeteseket, de ha szerencsénk van, akkor még ma is találkozhatunk a templom
udvarán a kisé idős, de még tevékeny apácákkal.
Elérhetőség:
7162 Grábóc, Zrínyi u. 49.
Tel.: +36 74 409 223
A szakaszhoz kapcsolódó képes túrabeszámoló itt olvasható: Bátaapáti - Szekszárd
04. - Jakab-hegy (Zsongor-kő és a Pálosok)
Leírás:
Hamarosan...05. - Abaligeti-barlang
Leírás:
Hamarosan...06. - Szekszárd belváros
Leírás:
Hamarosan...07. - Homokkomáromi Kisboldogasszony templom és kolostor
Leírás:
Hamarosan...08. - Kistolmács
Leírás:
Hamarosan...09. - Mesztegnyői-kisvasút
Leírás:
Hamarosan...10. - Zselici Csillagoségbolt-park
Leírás:
Hamarosan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése